Néhány nyúl az első lábain jár; a tudomány megtalálja az okot. Illusztráció: Petepop / Condutta
Hibás gén lehet a magyarázata annak, hogy egyes nyulak profi zsonglőrökké válnak, és csak az első lábain járnak – derül ki egy új tanulmányból.
A gyors mozgás érdekében egy háziasított nyúl fajta, a Sauteur d’Alfort, felemeli hátsó lábait, és az első lábain jár. Ez a furcsa szokás egy olyan gén eredménye lehet, amely a végtagok mozgásával van összefüggésben – számolnak be a kutatók a PLOS Genetics folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A Sauteur d’Alfort nyulak nem az egyetlen állatok, amelyek ilyen különös járást alkalmaznak, ha mutáció történik ezen a génen, amit RORB-nak hívnak. Azok az egerek, amelyek mutációt hordoznak ezen a génen, szintén képesek kézenállásokat végezni, ha elkezdenek futni – mondja Stephanie Koch, a Londoni Egyetem neurotudósa, aki nem vett részt a nyúlkutatásban. Sőt, még amikor gyalogolnak, az egerek felemelik hátsó lábukat és előre mozognak, szinte mint egy kacsa.
„Négy éven keresztül figyeltem, ahogy ezek az egerek kézenállásokat végeznek, és most látom, hogy egy nyúl is ugyanezt csinálja. Hihetetlen” – mondta Koch, aki a Neuron című folyóiratban 2017-ben publikált tanulmány vezetője volt, amely a “kacsa járás” mechanizmusát vizsgálta egereknél.
Leif Andersson, a svéd Uppsala Egyetem molekuláris genetikus professzora szerint, ha megértjük, miért mozognak a nyulak ilyen furcsán, a kutatók többet tanulhatnak arról, hogyan működik a gerincvelő. „Ez a kutatás hozzájárul alapvető ismereteinkhez egy nagyon fontos funkcióról, amely az emberek és minden állat számára lényeges: hogyan vagyunk képesek mozogni” – mondta Andersson.
A nyúlkutatás során Andersson és kollégái Sauteur d’Alfort hímeket kereszteztek, amelyek nem tudtak ugrani, és Új-Zélandi fehér nyulakkal, amelyek képesek ugrani. A kutatócsoport ezután a szaporodott utódok genetikai mintáit szkennelte, akik nem tudtak ugrani, és olyan mutációkat kerestek, amelyek nem jelentek meg a többi, ugrani képes utódban.
A RORB gén mutációja valószínű jelöltként jelentkezett a nyulak kézenállásaiért. Ez a változás hibás változatokat hoz létre a genetikai utasításokból, amelyeket a sejtek használnak fehérjék előállítására – fedezték fel a kutatók. Ennek eredményeként úgy tűnik, hogy a nyulakban, akik rendelkeznek ezzel a mutációval, kevesebb RORB fehérje található a mozgásra specializálódott idegsejtekben, mint azokban a nyulakban, akik nem rendelkeznek vele.
Ezek az idegsejtek a gerincvelőben, úgynevezett interneuronok segítenek koordinálni a test bal és jobb oldalát, és létfontosságúak a normál járásban – magyarázta Andersson. A RORB fehérje hiánya az interneuronokban megakadályozhatja a nyulakat abban, hogy koordinálják, mit csinálnak a hátsó lábaik, ami megakadályozza őket az ugrásban.
Amikor a nyulak lassan mozognak egyik helyről a másikra, normálisan járhatnak, váltogatva az első és hátsó lábakat. Azonban azok a nyulak, amelyek ugranak, ezt a technikát használják, hogy gyorsan mozogjanak, vagy hosszú távolságokat tegyenek meg. Az ugrás pedig szinkronizált hátsó lábakat igényel, hogy egyszerre ugorjanak – emelte ki a kutatás társszerzője, Miguel Carneiro, a portugáliai Porto Egyetem molekuláris genetikus professzora.
Ennek a koordinációnak a hiányában azok a nyulak, akik nem tudnak ugrani, drámaibb kézenállásokat végezhetnek, mint mások. Azonban minden, RORB mutációval rendelkező nyúl az első lábait használja a gyors mozgáshoz – magyarázta Carneiro.
Azt is fontos megérteni, hogy ez a genetikai hiba miként hat a test más részeire, mert segíthet megérteni, hogyan mozognak az állatok általában, hiszen az emberek sem tudnak futni, ha nem koordinálják a négy végtagjuk mozgását.
Illusztráció: Petepop / Condutta. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztői csapatunk átnézte.
