Mindent, amit a tudomány tud a macskák vokalizációjáról és arról, mit akarnak mondani

Minden, amit a tudomány tud a macskák vokalizációiról, és amit jelenthetnek

Minden, amit a tudomány tud a macskák vokalizációiról, és amit jelenthetnek (Fotó: Jason Leung/Unsplash)

Egy kutatás érdekes információkat tár fel a macskák nyávogásáról, egy hihetetlen és egyedülálló vokalizációs módszerről, amelyet a macskák használnak az emberekkel való kommunikációra.

A Cornell Egyetem egyik kutatója olyan bizonyítékokat osztott meg, amelyek arra utalnak, hogy a macskák nyávogása kifejezetten az emberekkel való kommunikációra fejlődött.

A 2002-es kutatás során Nicholas Nicastro 12 különböző macska 100 nyávogásának mintáját elemezte. Ezután az adatokat két különböző embercsoportnak mutatta be, akik egy 1-7-es skálán osztályozták a nyávogásokat elégedettség vagy sürgősség alapján.

Nicastro világos összefüggést talált a között, hogy mit osztályoztak elégedettségként vagy sürgősségként, és hogy hogyan hangzottak a nyávogások. “A sürgősebb (vagy kevésbé kellemes) hangokat hosszabbnak ítélték”, magyarázta ő a Cornell Egyetem weboldalán.

A sürgős vagy követelőző nyávogást Nicastro úgy írta le, mint egy olyan hívást, ahol “a macska nem alkot mondatokat […] de az üzenetet megértjük a vokalizáció minősége és a kontextus alapján, amiben halljuk”, mondta a kutató.

A kellemes nyávogásról pedig azt mondta, hogy azt egy állatmenhelyen élő macskától lehet hallani, aki azt várja, hogy örökbe fogadják. “Ebben a kontextusban nem lenne előnyös, ha a macska túl követelőzően hangzana.”

“A kellemesen hangzó macskák nagyobb valószínűséggel lesznek örökbe fogadva, míg a követelőzőek nagyobb eséllyel maradnak hátra,” tette hozzá Nicastro.

És hogy egy nyávogás hogyan hangzik egy ember számára, az olyan fontos, hogy szerinte ez már akkor is kezdődött, amikor a macskák először lettek háziasítva. “Ezer évvel ezelőtt […] valószínűleg azokat a macskákat választották ki és fogadták el az emberi társadalomba, akiknek kellemes hangjuk volt,” magyarázta ő.

Manipulációs módszer

A téma mélyebb megértése érdekében elment a dél-afrikai Pretoria Nemzeti Állatkertjébe, és felvették a házimacskák őseinek, az afrikai vadmacskáknak a hívásait. De felfedezte, hogy azok a hívások nem voltak sem kellemesek, sem vonzóak.

“Azok a macskák folyamatosan dühösnek tűntek. Ha vonzalmat kerestek, nem fejezték ki túl jól. Az első egyedek, akiket háziasításra elfogadtak, biztosan különlegesek voltak, de természetesen innen kezdtek el fejlődni a dolgok.”

Azt is hangsúlyozta, hogy még a legkommunikatívabb macskák sem használják az “igazi nyelvet”, így mondva. “[Ez azért van], mert a macskák nem tudják, hogy a saját nyávogásaik mit jelentenek,” érvelt Nicastro.

“Az emberek (vagy legalábbis azok, akik jól képzettek a macskákkal) képesek jelentést rendelni a különböző akusztikai tulajdonságokkal rendelkező hangokhoz, mivel a macskákkal való hosszú kapcsolat révén megtanultuk, hogyan hangzanak különböző viselkedési kontextusokban.”

Ezért ő úgy véli, hogy a nyávogás a macskák módja arra, hogy manipulálják az embereket. “A macskák háziasított állatok, akik megtanulták, hogy milyen kart kell megnyomniuk, milyen hangokat kell adniuk, hogy irányítsák az érzelmeinket. És amikor reagálunk, mi is háziasított állatok vagyunk,” fejezte be.

Igazi macskakommunikáció

De ha a nyávogások csak az emberek számára szólnak, hogyan kommunikálnak a macskák egymással? Jonathan Losos biológus szerint ők a testbeszédet használják, például a farok fel- vagy leemelését, ami viselkedés szintén megfigyelhető az oroszlánoknál.

Egy kutatás, amely különböző macskafélék sziluettjeit vizsgálta, amelyeknek a farka fel volt emelve vagy le volt engedve, azt mutatta, hogy a farokkal rendelkező macskák “felemelik a saját farkukat és közelebb jönnek.” Míg a leengedett farkú macskák “sokkal lassabban közelítenek, és nem emelték fel a saját farkukat,” magyarázta Losos a The Harvard Gazette-nek.

A házimacskák, akárcsak az oroszlánok, rendkívül szociálisak lehetnek, különösen azokkal a többi macskával, akikkel együtt nőttek fel. “Amikor a macskák sűrűn lakott területeken élnek, úgy viselkednek, mint az oroszlánok. [De] az oroszlánok közösen vadásznak, és így képesek sokkal nagyobb zsákmányokat leteríteni. Szerencsére a házimacskák nem csinálják ezt.”

Fotó és videó: Unsplash. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és az editorial csapat ellenőrizte.